Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

AN PEP KI NI SITELMAN VIDJOZITE PE PA DISPARET

AN PEP KI NI SITELMAN VIDJOZITE PE PA DISPARET

  Lè nenpot moun ka jété an zié asou kannaval Matinik, ki sa i ka rimatjé lamenm ?

 Ki sé an pep vidjò, an pep djok ki la ! Ki la toujou abo tout salopté i sibi atravè listwè'y dépi yo té trapé'y (LA CAPTURE) atè l'Afrik, épi Blan té chayé'y alé nan fondok kal bato pou janblé l'Atlantik (LA TRAITE) avan yo té jété 'y andidan chan kann (L'ESCLAVAGE). Epi, lè lestravay vini aboli, sé pou lanmonné-kod i té blijé travay ba BETJE (LA PLANTATION POST-ESCLAVAGISTE). Men tou sa pa té sifi, yo jété'y adan bra Manman la Fwans (L'ASSIMILATION).
 Un peuple qui a subi LA CAPTURE, puis la TRAITE, puis L'ESCLAVAGE, puis LA PLANTATION POST-ESCLAVAGISTE et enfin L'ASSIMILATION et qui est encore là ne peut pas mourir.
 Ayen pé ké rivé fini épi ras-nou, pa menm klowdékòn ! Kannaval sé laprev ki nou ni anlo vidjozité toujou ek sel bagay ka mantjé nou, sé sèvi épi'y pou sa pwan divini-nou nan lanmen-nou. Jénes-nou bel, i paré pou fè anchay bagay ek sé sé politisien-nou an ki pou wouvè lapot ba yo olié kité yo chapé lot bò dlo.
 Kidonk sé pa lapenn chigné tout lasent-jounen, vréyé lavwa, dénonsé sisi dénonsé sila, si zot wè adan menm balan-an nou pa ka sèvi vidjozité-tala an manniè ki pozitif.
Image: 

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.