Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

JA NI TWOP ZEB KA FE SIWAWA AN PEYI-A !

JA NI TWOP ZEB KA FE SIWAWA AN PEYI-A !

Apré zafè mayé a makoumè, mi anvwala nou batjé adan an lot pwoblem franko-fwansé : es fok légalizé zeb-la ? Si prèmié kèsion-an__zafè mayé a makoumè la__, sé an bon lidé, si nou toutafetman dakò épi sa pis dépi nonm ek fanm ka ekzisté asou latè, toujou ni 2 fanm oben 2 nonm ki enmen kò-yo, nou pa dakò PIES TOUBANNMAN épi déziem lidé-a.

Silon moun ki dakò pou légalizasion-an, yo ka prétann ki tabak ek alkol osi mové ki zeb a nivo lasanté moun. Kidonk si tabak ek alkol légal, poutji pa zeb tou ? Pétet sa vré, mé lè ou bien gadé, vré tjak-la, sé ki lè ou wè an moun koumansé fimen zeb, sa ra ki i rété la. Sa ra ki sé anni zeb i ka fimen tout lavi’y. Pli souvan ki rarman, moun-la ka koumansé épi zeb ek yonn-dé tan apré, moun-tala ka anvi gouté an lot model ladwog ki pli fò : kokayin, krak, anfétamin kisasayésa…

Nou ja ni sifizanman djonmpi ka fè siwawa an lari Fodfwans oben dòt komin, pou nou pèmet kò-nou légalizé zeb-la ankò. Tout moun sav ki zeb-la ka déchèpiyé sèvo moun-la ki ka fimen’y lan anmizi-anmizi ek pres pa ni yon sel fanmi matinitjé éti pa ni an tibolonm ka menyen zeb. Anni mandé papa ek manman ki ni reskonsabilité sé jenn-jan tala pou sav adan ki kalté bankoulélé yo ka viv la ! Soutou lè manman-an li yonn, lè pa ni papa an kay-la, enben sé an véritab kalvè manman-an ka viv.

Epi zeb ka mennen tout kalté model trafik pis fok sé fimè-a touvé lajan pou achté ladwog-yo. Kon laplipa pa ka travay, yo blijé ay volè bagay moun oben bratjé moun épi fizi pou sa trapé an lanmonné. Lè ou kay fè an lantou an tribinal Fodfwans lan, sa ou ka konstaté ? Ki pres 80% afè éti jenn-jan mélé adan yo ni an rilasion épi dwog, soutou zeb ek krak. Jénes-nou, soutou sé tibolonm lan, ka pati pa tet é sé an bidim dézas pou divini Matinik. Péyi-nou an za ni twop poblem ékonomik, sosial, ékolojik kisasayé sa..., pou nou ajouté yonn an plis ankò.

Légalizé zeb-la ? AWA !

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.

Pages