Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

Jòdi-jou, tout moun-lan ka palé kréyol !

 Jòdi-jou, tout moun-lan ka palé kréyol !

    An tan lontan, falé ou té mété bel gran fwansé kravaté-lennté déwò pou pep-la té voté ba'w. Menm lè pep-la pa té djè konnet menyen fwansé, falé ou té fè djez douvan'y pou i té wè'w kon an grankrek oben an mapipi.

   Sé kon sa, adan sé lanné 1960 la, an kandida pou lanméri komin Lowen, ki pa té ni lestrad, té monté asou an gwo woch pou fè plodari'y ek i té vréyé bel fwansé désann anlè moun :

   "Si je prends la peine de monter sur ce rocher de roche, ce n'est pas pour vous dire des couillonaderies, mais pou vous dire la franche vérité...".

   Aimé CESAIRE, li-menm, té ka fè moun tonbé léta lè zot wè i té ka fè an plodari élektoral. Kon jou-a éti i ladjé ( fok té kriyé lanbilans ba dé sèten madanm) :

   "Les thuriféraires stipendiés du gouvernement devraient se taire."

   Epi, akonté di sé lanné 1970 la, ni a  bon krey manmay ki koumansé goumen pou vréyé lang kréyol nou an monté. Pou ba'y respektasion i mérité soutou ! Kisiswa dé grangrek kon Jean BERNABE, dé matjè kon MONCHOACHI, Joby BERNABE, Térez LEOTN, Georges-HENRI LEOTIN, Raphaël CONFIANT, Serge RESTOG, dé chantè kon MONA, KALI, dé met-téyat kon José ALPHA, dé animatè kiltirel kon Yv-Mari SERALINE, dé animatè-radio kon MANO kisasayésa..., tout sé moun-tala pa janmen sispann défann sa moun lontan té ka kriyé "zépon natirel nou".

   Kifè, anmizi-anmizi, moun ki té rayi kréyol ek té ka kriyé'y "patwa", vini bokanté lidé.

   Akonté di sé lanné 1980 an, politisien vini ka sèvi kréyol toulong adan sanblaj élektoral yo. Mété déwò bel gran fwansé pa té sifizan ankò pou sa konvenk élektè voté ba'w. Primié politisien ki fè sa, sé Alfred MARIE-JEANNE épi Garcin MALSA, dé met-a-manyok adan lang kréyol la. Epi, apré yo, pres tout politisien, menm ta Ladwet atjelman, pa pè fè plodari an kréyol. Sa vini konsidiré sé an bagay ki toutafetman natirel.

   Anni gadé rèpòtaj Cécile MARRE la (MATINIQUE 1è) asou lafet Mòn-dé-Zes, nan komin Sent-Mari ! Pèsonn lan pa ka palé fwansé !...

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.

Pages