Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

Ki madanm-mayé ki fanm-déwò, lajistis pa fè yo ayen !

 Ki madanm-mayé ki fanm-déwò, lajistis pa fè yo ayen !

   Délè, fout sa bel lè ou wè ou sé an fanm !

   Sa vré ki, pi souvan ki rarman adan kalté model sosiété-nou an, fanm ka pwan bon fè, ka sibi anchay movezté nonm isalop ka fè yo, men sa ka rivé tou (aussi/too) ki sé nonm ki ka tjenbé latjé pwel-la. Sé kon lot jou-a, nan Palé Jistis Fodfwans lan, an reskonsab an sosiété Léta ka ba moun pal (aide/help) pou sa rimété kay-yo oben apatman yo a nef ek lwé yo pou 9 lanné, paret épi pliziè konplis-li. Boug-tala paret douvan sé jij-la davwè (parce que/because) silon antjet éti lapolis mennen, i té ka détounen etsétéra lajan. Lajan Léta ! Kivédi lajan-nou, lajan lenpo-nou pis Léta pa ki hak (rien/nothing) ki ta'y. 

   Boug-la té té fè an akò épi bon tibwen pwopriyétè kay pou trapé sibvansion ba yo, mé non selman yo pa té ka rabonni (améliorer/to better) sé kay-la, men yo té ka ba reskonsab-la an lanmonné anba tab ! Ek sé pa ti lanmonné-kod (clopinettes/peanuts), men bidim lanmonné menm. Konmen santenn milié éwo ek vakabonnajri-tala diré 3 anné (ant 2010 ek 2013) avan pèsonn rimatjé an bagay. Pannan tout tan-tala, misié té ka ba ki madanm-mayé'y ki fanm-déwò'y bon lajan, bagay ét manblo (police) dékouvè gras a sé chek-la i té ka rimet sé dé fanm-li a.

   Kidonk lajistis mandé sé dé fanm-lan kont tou ek yo paret douvan tribinal menm jou ki reskonsab-la.

   Men ki sa ki pasé dapré zot ? Enben, Lajistis pa pini sé fanm-tala ! I pa ritjenn pies chaj kont yo. Yo chapé di tribinal-la menm manniè yo té fè tan antré : dé lanmen balan. Ek sé nonm-lan ek konplis-li ki touvé kò-yo épi minot an bout a pwosé-a. Ki maniè pou konpwann désizion-tala ? Es sa lé di ki sé fanm-lan pa té okouran koté lo lajan-an reskonsab-la té ka ba yo a té sòti ? Yo pa té sav misié té a fè madrag (trafic/fishy business) ?

   Enben, bel !...

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.