Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

KRÉYÓL LÉKÓL

Hughes Bartelery
KRÉYÓL LÉKÓL

         Lot jou-a, man alé an vizit lakay doktez-zié mwen. Padan nou la ka bokanté, i mandé mwen ki manniè man ka otjipé tan mwen dépi man pati laritret. Man di'y konsa sé lankanpann man ka rété, alò man adan jaden lè bonmaten pou fè kò-a swé é lapré-midi man asou òdinatè ka matjé pou fè tet-la travay. Man pofité pou montré'y ek pwopozé’y dènié liv man matjé « Barbara, es ou ka sonjé?». Sé té dènié bagay pou man té fè ! Madanm-lan  tonbé asou mwen kon an sio dlo, pou zafè kréyol yo fè rantré lékol. Sé konsi i té ni sa asou tjè'y é  té ka atann an lokazion pou ladjé'y. Pou’y kréyol-la sé an bagay ki initil, ki pa ka sèvi ayen. Sé timanmay lékol-la, yo la pou yo aprann fransé, anglé, panyol, alman, é pitet menm aprann chinwa atjelman... men kréyol non, yo pa bizwen sa, yo za sa palé'y, sé sifi. 

         Mwen rété estébékwé, man pa té ka konprann ki manniè an  matinitjez ki anplis ka fè lapolitik, ki ni bak plis douz, pé tiré mépri asou kilti'y konsa, pé dépotjolé kréyol-la kon i ka fè'y la.  An kréyol i né adan'y, an kréyol tout fanmi'y li adan'y.  Pou mwen, si lang li a pa lang i pa moun. Poutji ti anglé-a, ti panyol-la, ti alman-an ki za ka palé lang manman yo tou, ka alé lékol aprann li kanmenm, magré yo za ka palé'y é magré yo za sa palé'y. Poutji madanm-lan pa pé admet ki yonn pa ka anpéché lot, é ki kréyol-la sé an lang kon lézot, an lang yo pé aprann lékol kon nenpot ki lang. I ni istrikti'y ki ta'y, vokabilè'y ki ta'y, i ni an diktionnè, i ni an manniè matjé ki ta'y. Madanm-lan sav bien kréyol-la sé matjoukann kiltirel nou, sé li ka fè ki nou sé nou. Lè i ka rijété'y sé konsi i té wontez rikonnet i sé an désandan esklav.

         Si nou ka palé’y fok nou matjé’y tou, pas pawol sé van, sé lè nou ké matjé'y nou ké pé transmet li ek prézèvé’y. Sé an lang bel ek rich, ki ka ban nou poézi, téyat, kont, chanté, woman, bann-désiné, tout bagay ki ka ekzisté an fransé, an anglé oben an panyol, pou bonnè tout moun gran kon piti. Alò palé épi matjé kréyol sé montré zanset nou, ki mété lang tala doubout pou bokanté pawol, lonnè épi respé nou ka pòté ba yo.

          An final di kont lè madanm-lan wè adan ki léta dékalfonsay man té yé, i di mwen mété sé liv mwen an, an fwansé sé li prèmié ki ké genyen yo. Malérezman pou'y, man sé an matjé kréyol, é ki liv vann, ki liv pa vann, man ké kontinié matjé tout listwè man konnet, tout listwè man ni nan kabech mwen, an kréyol, ki i lé ki i pa lé, pas sé pa jenmen tas kasé ki ka kasé. Erezman, i ni yonn-dé Matinitjè ki konnet pòtalans kréyol-la é ki ka ba mwen tjè épi fos.

         Mèsi ba tou sa ki rivé an bout ti koutjol mwen an, man ka di yo mèsi. Yo ka montré ki yo anvi wè mwen kontinié vansé asou menm larel lang épi kilti kréyol-la.

         Sel bagay man pé di sé ki doktez mwen an ka swen zié lézot, men sé ta'y la lwen wouvè.                        

 

 

 

Bwet mo:

 

 

- Dépotjolé =  démolir

- Dékalfonsay = situation désespérée

- Estébékwé =  stupéfait

- Kabech = tête

-  Matjoukann  =  patrimoine

- Panyol = espagnol

-  Pòtalans = importance

 

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.