Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

Lapo nwè, mas blé-blan-wouj

Lapo nwè, mas blé-blan-wouj

   Sa ka fè pasé yon dimi-siek an Matinitjé ki té mapipi, Frantz FANON, té matjé an liv ki té soukwé bon soukwé lespri tout moun, soutou ta Neg. Tit liv-tala sé té "Peau noire, masques blancs". Adan'y, FANON, ki té doktè-tet (psychiatre/psychiatrist) katjilé asi aliénasion-an ki ka dérayé lespri moun lakay-nou aprézavwè nou sibi 3 siek lajoukann (esclavage/slavery).

I espitjé lanmanniè nou rayi lang kréyol nou a  abo i sé zépon natirel nou ek lanmaniè nou jaja (adorer/to adore) lang fwansé a menmsi, pi souvan ki rarman, anlo adan nou ka fè kawo (faute de langue/language mistake) alé-pou-viré. I kabéché (réfléchir/to think about) tou asou zafè nou rayi koulè lapo-nou kivédi lapo nwè a ek ki manniè nou ka chaché a tout fos mayé ek fè yich épi oben an moun ki klè pasé nou oben an moun ki blan.

   Avan FANON, té ni an lot grangrek (ntellectuel/intellectual) ki té za di ek matjé yonndé lidé ki fò toubannmann asou menm sijè koulè lapo ek ras tala. Sé té bidim poet la yo ka kriyé Aimé CESAIRE la. Sé ki li envanté larel-lidé (idéologie/ideology) La-Négritid la adan primié dékatman 20è siek-la.

   Es lo katjil-tala, lo lidé-tala, lo liv-tala érisi mofwazé (transformer/to change) moun Matinik, Gwadloup ekk Guiyàn ? Es sa mennen yo a bokanté larel ek ladjé zafè imité Blan-an pis, kon tipawol-la ka di, "Imité ka détenn" ? Ba an répons pa a bagay ki flouz (facile/pies) davwè, malè ba nou, nou éritié konpowtasion Konpè Lapen. Lè sa ka ranjé nou, nou Neg ; lè sa ka terbolizé (embêter/to annoy) nou, nou ka fè konsidiré nou sé Blan toubannman.

   Anni gadé zafè Mondial foutbol la ka woulé sé tan-tala atè péyi la Risi ! Tout moun-lan ka sipòté la Fwans. Lè "lé Blé" matjé an bi, tout moun ka vréyé vokal ; lè i fè tan genyen an match, tout moun-lan ka vréyé kò-yo monté anlè afos yo kontan. Moun ka mété ti drapo blé-blan-wouj asou loto-yo oben douvan kay-yo. Ek si ou noz di ou pa pou la Fwans, yo pres paré pou ba ou !!!

   Ki tan tout lo makakri Konpè Lapen tala ké bout ?...

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.