Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

Sé flè sé lanng-lan.

Térèz Léotin
Sé flè sé lanng-lan.

Toutt lanng latè ni pwoveb ka fléri yo. É si’y ni an manniè wè, an manniè palé ki ka koumandé lanng kréyol-la, sé bien sa moun kriyé sé pwoveb la. An pwoveb sé pa ansel moun ki ka fè’y men sé toutt an pep ki dèyè’y ki ka konstwui’y, é lapawol ka rendé’y fè chimen’y.

Sa ka an moral, an lison yo ka ba’w, délè yonn adan yo ka di an bagay, é anlott pwoveb ka pasé pòté démanti’y.

Kréyol sé lanng, sé matjoukann kilti ek mess péyi nou ki  bwaré épi ta lézott. Adan lanng kréyol, nou ni chans jwenn pwoveb ki sòti épi gangan nou ann Afrik, dott ki rivé épi zansett sé bétjé-a,  dott sé Kwayib la té za ni bòkay, épi anlo dott ki ta toutt pep ki sòti swa l’End, oswa dott koté, é ki mennnen kilti yo adan’y  ki fòjé lanng nou, ki ba lanng kréyol la baz ki ka bay lafoss li, jòdi tou.

San bliyé manniè nou tounen sé pwoveb-la  an lasoss lanng kréyol-la. Ni pwoveb Afritjen kontel :  

 Chanté ti loyitt pa ka  opozé léfan bwè. (Le coassement de la grenouille n’empêche pas l’éléphant de boire.) Fransé-a ka réponn :  

- Chen ka japé karavàn ka pasé.

I ka rijwenn kréyol-la  ki ni obò’y tou :

- Sa zié pa wè tjè pa fè mal.  

- An bato koulé pa ka anpéché anlott navidjé.

Sa pa asiré yo ka ba’y menm lison moral-la, pass sé pa toutt pwoveb ki blijé ni anlott ki toupòtré’y adan chak lanng.

Ou pé pa labouré, simen grenn é manjé rékott-la menm jou a. (L’on ne peut labourer, semer et récolter le même jour) sé sa an pwoveb Afritjen  moun pa djè konnett pa isi ka fè nou sav. Pwoveb fransé ka réponn :

 Il faut mettre du temps, à tout. Ou ké tann tou :

 Patience et longueur de temps…  Pwan pasians,  pwan ti tan’w… , pwan pasians pa pwan kouri, oben ankò :

Toutt  bagay ka rivé si’w sa pwan tan atann. Aprézan ou ka tann :

Il faut donner du temps au temps.  É pwoveb kréyol-la  ka pòté ta’y :

Two présé pa ka fè jou wouvè.

Afritjen an ka di’w :

« Nonm envanté mont men Bondié envanté tan. » ( L’homme a inventé la montre mais Dieu a inventé le temps)  kivédi sé tan an ki ka ba’w moyen, pa mont lan.  Fransé a ka di tou :

Piess nonm pé pa mété an sèviss li ni tan an, ni la maré. (Aucun homme ne peut mettre à son service le temps ou la marée.)

Pwoveb kréyol-la ki té ké ni apipré menm sans-lan, ka sanm  : Sé Bondié sel ki mett, oben pitett :  Bondié fò pasé djab.

Asou yo man ka mété manniè mwen tradui yonn dé pwoveb man pa konnett an kréyol :

- Nonm fè mont é Bondié fè lè.

- Si an bett ka di’w i sa palé, pa kwè’y i dwett ka manti.

- Difé ka tjwé, difé ka tjuitt.  

- Pawol ki vré pa bel, pawol ki bel pa vré.

- Kod lanng-lan mawoté, dan pa ka pété’y. (Les nœuds que tresse la langue, les dents ne les tranchent pas.)

Otan ti pwoveb tala bel,  man té ké lé ti pwoveb tala vré, é ki’y mennen bak lanng kréyol-la toupatou, ba’y.

Térèz

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.