Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

Sé yo ki lotè si zot wè yo ka vann Neg an Libi jòdi-jou

Sé yo ki lotè si zot wè yo ka vann Neg an Libi jòdi-jou

   Moun kay krititjé sé Libien-an davwè yo ka vann Neg konsidiré lépok lestravay té déviré ek yo ké ni rézon krititjé yo. Sé Arab-la pa janmen mandé Neg padon pou siek lestravay yo fè avan menm sé Ewopéyen-an, menmsi sa vré ki lestravay-yo té plis rilijié ki rasial. Sé Arab-la té mété 1,5 milion Ewopéyen nan lestravay tou ant 9è ek 13è siek : Sisilien, Pangnol, Kows, Fwansé kisasayésa. Kontel, CERVANTES, gran matjè "DON QUICHOTTE" la, té djouk nan lavil Aljé pannan 3 lanné. Men ki lestravay rilijié ki lestravay rasial (kon sé Ewopéyen-an fè'y apré nan lé Zantiy ek l'Anmérik), sé Arab-la té pou mandé padon !

   Moun ké kritijé tou sé dirijan l'Afrik la ki ka espwaté pep-yo ek ki toujou anba grenn sé ansien kolonizatè-a abo péyi-yo endépandan dépi pasé 60 lanné. Sa vré !Anlo sé dirijan-tala sé an bann vakabon ek an bann isalop. Yo o pouvwè dépi nanni-nannan ek lè yo blijé òganizé éleksion (pis kominoté toutwonlatè a ka mandé yo kont), yo ka fè kotjen. Yo ka vòlè sé lézot kandida-a. Pli mové ankò : yo ka makayé lajan péyi-yo an Ewop koté yo ka achté bidim kay, gwo loto oben jwé adan kazino. Sa vré ki sé dirijan afritjen-an reskonsab tou !

   Men, pou sa ka woulé sé jou-tala nan péyi la Libi, moun ki reskonsab primié douvan sé Nicolas SARKOZY ek Bernard-Henry LEVY (BHL). Poutji ? Pas lè ranboulzay arab la té pété (sa sé média oksidantal la té kriyé "Le Printemps arabe"), lè i té soukwé Tinizi, Ejip ek Libi, sé Fwansé-a désidé entèvienn adan dènié péyi-tala éti prézidan'y té Mouamar KHADAFI. N. SARKOZY fè laviasion fwansé bonbadé larmé KHADAFI a san-manman jiktan lidè libien té blijé mech, men sé swédizan "ribel" libien an (moun ki l'Oksidan té ka péyé) rivé pongné'y ek tjwé'y malpwopman. Yo pwofité dayè pou dépotjolé pres tout fanmi'y li nan menm balan-an.

   Poutji SARKOZI fè an vakabonnajri kon sa ? Poutji i entèvienn adan an péyi ki pa té ni pies poblem épi la Fwans ?

   Rézon-an klè : KHADAFI té ofè'y 50 million éwo pou fè kanpay élektoral li ek i pa té lé misié té palé ek montré sé prev-la. Kidonk i désidé fann fwa'y ! Kantapou gran initil la yo ka kriyé BHL la, ki ka viv di plantasion ki paran'y ni adan dives péyi afritjen kontel Gabon, i apiyé désizion SARKOZY a davwè i toujou lé paret kon an gran met-a-manyok adan tout ladjè ki ka pété. Gran filozof-la ki ka pòté swédizan ladémokrasi ba pep ki ka soufè ! Men lè KHADAFI té ka mennen la Libi pa té ni dizenn milié moun-vini ki té ka chaché janbé lanmè Méditérané pou rivé an l'Ewop. Pa té ni pies Libien ki té ka mété Neg nan lestravay. Dayè, moun-lan ki té chef adan sistenm lajan la Libi a, sé té an Neg !

   Kidonk fok Tribinal pénal toutwonlatè trennen SARKOZY ek BHL douvan lajistis-li pou mandé sé mésié kont !...

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.

Pages