Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

SEPTANM 1870, SA FET ATE ISI MATNIK.

Serge Restog
SEPTANM 1870, SA FET ATE ISI MATNIK.

Louis TELGA, véritable chef de guerre, condamné à mort par contumace. Madeleine CLEM, condamnée à mort par contumace. Rosalie SOLEIL, 5 ans de prison. Daniel BOLIVARD condamné à mort par contumace. Sophie LUMINA dite Surprise, condamnée aux travaux forcés à perpétuité. Adèle NEGRANT, condamnée par contumace aux travaux forcés à perpétuité. Auguste VILLARD, condamné à la déportation en Nouvelle Calédonie. Eugène LACAILLE, Furcis CARBONNEL, Louis Gertrude ISODORE, Cyrille MICAMOR, Louis Charles YOUTTE, sont condamnés à mort et fusillés au Polygone de DESCLIEUX, en Décembre 1871. Sa, sé an jijman lajistis fransé sòti i ni 128 lanné, atè isi Matinik, apré, sa yo kriyé lensireksion lisid.

Adan ki léta Matinik yé, épi sé blan rasis la, sé blan-an ki ka monté anlè tet neg ?

 

        Apré dékré 27 Avril 1848 la, an nonm nwè, yo kriyé PÉRRINON, konmisè larépiblik, ka éséyé fè dékré-tala maché isi. I ka mété dwa pou tout moun travay, dwa pou tout jounal sòti, dwa pou tout moun alé lékol, dwa pou tout moun voté. Mé, PÉRRINON pa ka rété konmisè lontan.

        Novanm 1848, kontamiral BRUAT ka pran plas-li, pou krazé tout travay-la SCHOELCHER té mété doubout la, é pou rimété "Lod épi Travay". Sé blan-an pa té janmen admet, neg, dépi yo té libéré kòyo, té nonm kon yo, té ni menm dwa. Pou tjenbé sé neg-la anlè sé bitasion-an, pou yo travay, sé blan-an pran dot neg Lafrik, zendien, mennen isi. Yo fè an kontra épi yo. Gouvènè amiral DE GUEYDON ka sòti an dékré ki ka di : fok tout moun, lè ou ni 12 lanné, pou ni an livré pou déplasé adan péyi-a. Si ou pa ni'y, ou ka péyé an lanmann 5 jou travay oben 100 jou travay. Lè ou ni 16 lanné ou pou péyé an lenpo 5 fran (5 jou travay). Neg pa té ni chenn adan pié-yo, men, ayen pa té djè chanjé.

      Sé pli gran krim ki fet. An neg bat an blan.

 

        Févriyé 1870, an neg yo kriyé Léopold LUBIN, i sé an agrikiltè. I ka maché anlè larout Omaren pa koté bitasion Grand Fond. I ka kwazé dé blan ki ka pasé anlè chouval-yo, Misié AUGIER DE MAINTENON, an konmisè lamarin épi Misié PELLET DE LAUTREC, an ansien solda. Sé blan-an ka rélé LUBIN. Yo ka kriyé an kò'y, pas i pa sòti adan chimen-an asé vit, épi i pa di yo bonjou. LUBIN ka kontinié chimen'y, i pa ka réponn yo. Sé blan-an ka jouré'y, ka ba'y bon kou, bon baton pou aprann li respekté moun ki blan.

        LUBIN ka pòté lé plent ba protjirè jénéral la, Jénéral DE LAROUGERY. Ayen pa ka fet. LUBIN ka konprann, sé pa konté anlè lajistis-tala. LUBIN, li 25 Avril 1870 an bouk Omaren, mété kòy ka atann Misié DE MAINTENON. I sav i ni labitid vini lanmes, la. LUBIN ka wè'y. I ka fè'y désann anlè chouval-li. I ka ba'y an bon volé. Sa ka oblijé Misié DE MAINTENON sispann travay, pannan 20 jou.

        Sé pli gran krim ki fet. An neg bat an blan. Yo rété LUBIN. Yo kondané'y pou 5 lanné obany CAYENNE, épi 1 500 fran domaj épi lentéré. Tjek tan avan, an blan té tjwé kontjibin-li, an nègres, ki té ansent gro bouden. Lajistis ba'y apenn 5 lanné laprizon. Antan-tala sé konsa sa té ka fet.

      Neg ka lévé mouch wouj.

 

        Adan sé asésè-a ki jijé LUBIN, i ni an blan yo kriyé CODÉ, ki ni tè Lavièpilot. CODÉ ka bat lestonmak-li pou di ki sé li ki fè si LUBIN trapé 5 lanné CAYENNE. CODÉ ka di i fè sa, sé pou fè an lekzanp. An neg pa pou pòté konparézonni'y, lévé lanmen anlè an blan. Pep-la pran konba-a pou koy, lè i wè tousa lenjistis ka fet adan péyi-a.

        Pep-la annou lévé mouch rouj kont sé menm moun-lan ki ka fè lajistis-la adan péyi-a, kont sé menm moun-lan ki ka pijé'y adan ladministrasion péyi-a, sé menm moun lan ki ka senyen'y adan chan kann lan. Pou réponn dènié lenjistis blan fè neg, zafè yo vwéyé LUBIN CAYENNE pou 5 lanné a. Sé moun-lan konmansé kriyé " Viv Larépiblik" "Nou ka tjwé CODÉ jòdi-a !" "CODÉ jòdi-a jou'w rivé !".

        CODÉ té ka séré adan sé mòn-la dépi 2 jou. Yo rivé tjenbé CODÉ. Yo bat li. Yo tjwé'y. Yo koupé koko'y, an bakwa-a. Pou yo, tjwé CODÉ, sé té tjwé yonn adan sé blan-an ki té pli séléra a.

        Adan tout lisid Matinik, neg mété difé adan bitasion sé blan-an. Difé pri adan sé konmin-lan, Lavièpilot, Omaren, Sentann, Lavièsalé, Dikos, Lanmanten, Sendespri, Sentlis, Dianman, Ofanswa, Trinité, Wobè, Gwomòn, Twazilé, Voklen.

      Baton, woch, dlo piman kont fizi.

 

        Men, sé blan-an rimété kòyo doubout. Yo sanblé solda, bétjé, boujwa blan épi nwè, milat, tout moun-tala, apié, achouval, épi fizi. Yo tjwé neg kon mouch. Yo té ka tiré san gadé. Yo tjwé tout kalté moun adan sa. Yo brilé kay neg. Sé neg-la, pa lotbò, té ka atatjé épi baton, woch, dlo-piman. Yo rété 5OO moun. Yo mété yo lajol, Dèzé. Lamajorité sé té jenn 25 lanné. Té ni bon enpé fanmm adan sa, é yo té pli anrajé ankò ki sé nonm-lan. Yo kondané 71 moun. Yo fiziyé sé chef-la opipiridijou, Lapoligòn, Fodfrans. Apré mé 1848, Septanm 1870 sé pli gro toumvas ki fet adan listwa Matinik.

      Tout bouch fèmen anlè Septanm 1870. Nou ka atann bon papa blan an ba nou dwa palé anlè sa.

 

        Bon enpé pawol ka tonbé anlè lanné 1848, pas jòdijou bon papa blan an ba nou dwa palé anlè manniè latret sé neg-la sispann. Men, chak septanm ki ka pasé, bouch tout moun fèmen. Pa an kwik pa ka sòti pou palé anlè ladjè-tala.

        Ladjè-tala fet isi Matinik. Ladjè-tala sé té blan rich ki ni tè, kont neg, zendien ki pov. Sé blan-an ki toujou osi rasis, ka eksplwaté moun, ka maché anlè tet moun. Chak septanmm ki ka pasé, tout moun ka pé anlè sa, pas bon papa blan an pòkò ba yo dwa rikonnet gran toumvas Septanm 1870 la,

otila fanmi-nou,

frè-nou,

sésé-nou mò.

San-nou koulé anba fizi sé blan-an.

        Poutji fanmi-nou mò, frè-nou mò, sésé-nou mò ?

        Pas an neg pa aksepté lenjistis lajistis Matinik.

        Pas moun, isi Matinik, té ka mandé tibren lonnè épi respé.

 

Serge RESTOG, Septanm 1870, sa fet atè isi Matnik, La Tribune des Antilles n° 12, 1998.

                    sergerestog@hotmail.com

 

----------------------------------

          Vokabilè

 

an bakwa-a : dans le champ de bakoua

ba nou dwa : nous autorise

gran toumvas : révôlte

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.