Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

Si zot wè limanité pa bokanté lamenm larel dévlopman

Si zot wè limanité pa bokanté lamenm larel dévlopman

   Chak lanné ka vini, siklòn ké vini anmizi-anmizi pli fò, pli dépotjolè (dévastateur/devastating), épi zafè mofwaz(changement/ change) klima-a ki ka woulé la-a dépi yonndé lanné a ek ki nonm primié reskonsab. Afos ladjé lafimen lizin, lafimen échapman loto, afos sèvi épi pétwol, klima-a blijé mofwazé (changer/to change) menmsi ni dé sèten politsien kontal Donald TRUMP, met-a-manyok (président) ki ka rifizé admet sa. Laplipa siantifik asou latè dakò asou sa ek dayè anlo gouvelman tou (aussi/too) pis yo rivé asiz alantou an tab pou sa diskité asou poblem-la ek yo érisi (réussir/to succeed) siyen sa yo kriyé "Akòday Pari a".

   Sé tout larel dévlopman'y limanité pou éséyé fè'y pwan an lot chimen davwè (parce que/because) si zot wè ayen pa fet adan sé lanné-a ka vini a, sé divini limanité li-menm ki ké touvé kò'y an banbanm (grand danger/big danger). Ba nou ki ka viv adanbannzil (archipel/archipelago) karayib la, sitiasion pli grav ankò pis nou toujou ni labitid risivwè siklòn. Poblem-la sé ki sé siklòn-tala ké vini sitelman danjéré ki yo ké kapab dékalé (détruire/to destroy) tou sa yo ké jwenn asou chimen-yo, menm kay oben imeb ki an béton.

   Divini limanité adan lanmen sé ékolojis-la. Sé yo yonn ki kapab sové limanité pis sa ka fè tibwen tan yo ka pwopozé an lot larel dévlopman. Moun té ka toujou pwan yo pou tèbè, men jòdi-jou, nou blijé rikonnet ki yo ni rézon. Men es sistenm kapitalis la, ki ka gidonnen planet-la, kapab fè mach ariè ek chwézi an larel ki pli ékolojis, pèsonn pa sav. Es élektè toupatou sifanzanman antélijan pou mété o pouvwè politisien ki ka kwè adan an dévlopman ki dirab, pèsonn pa sav non pli.

   Sa tris, mé sé kon sa bagay-la yé pou alè...

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.