Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

Zouk-la ba lang kréyol-la an bidim pal

Zouk-la ba lang kréyol-la an bidim pal

    Moun pé di sa yo lé jòdi-jou asou zouk-la, men ni an bagay nou tout-la ké blijé rikonnet adan sé lanné-a ka vini a, sé ki mizik-tala ba lang kréyol la an bidim pal. Ni twa sektè ki, akonté di sé lanné 1980 siek-la ki fini pasé a (kidonk 20è la), vréyé lang natif-natal nou a, zépon natirel nou an, douvan : sé mizik zouk asou an bò ; wouchach ki fet alantou kréyol atè Linivèsité alantou Pr Jean BERNABE, met-a-manyok aGEREC (Groupe d'Etudes et de Recherches en Espace Créole) ;  litérati matjé an kréyol asou an lot bò (Mochoachi, Joby Bernabé, Hector Poullet, Sony Rupaire, Raphaël Confiant, Max rippon, Serge Restog, T. Léotin, J. Duranty kisasayésa).

   Sé twa mouvman kiltirel tala ralé lang kréyol-la adan lélékou-a i té ka lolé adan'y lan ek ba'y an model balan éti nou pé miziré vidjozité'y jik jòdi-jou. Si nou ka fè tan katjilé anni asou zouk ek asou KASSAV, nou ka rimatjé an prèmié bagay : avan yo, tout chanté lanmou nou té ka fè té an fwansé ek mizik vréyé-monté nou té an kréyol. Sé Joslin Béwa ek Patrick St-Eloi ki montré nou chanté lanmou adan lang kréyol la menmsi avan yo té za ni dé-twa chantè ek chantez, kontel Léona GABRIEL, ki té za fè'y. Kivédi zouk-la endé nou rékonsilié kò-nou épi an lang yo té abitié nou tiré méprizasion ba'y dépi nou tou ptiti : "Pa palé kréyol !", "Kréyol sé an lang ki sal !", "Sé langaj a vié Neg"kisasayésa...
   Malérezman, lè zot wè an mouvman kiltirel ka trapé siksé, tout moun-lan lé batjé adan'y ek sé kon sa anlo ti kakayè ek ti kakayez anni mété kò-yo ka chanté zouk, mé pli souvan ki rarman...an lang fwansé. Yo anni fouté kréyol-la an razié ek yo koumansé basinen zowey-nou épi "Jè t'èèème" alé-pou-viré, asou menm model ritm-la an plis. Sa fini pa boufi moun ek fè dé serten adan yo tounen do ba mizik zouk la. Eskiz-la sé kakayè-a té ka ba a, sé ki chanté an fwansé té ké pèmet yo difizé CD-yo an Fwans ek fè Bétjé-Fwans konnet yo ek aprésié yo. Men ki sa nou konstaté ? Ki sa sa ba ? An tjou-patat ! Pa ni yon sel zoukè oben zoukez ki ka chanté an fwansé ki érisi trapé an siksé atè la Fwans !
   Lot jou-a, Joslin BEWA dénonsé sitiasion-tala ek i té ni toutafetman rézon. Non selman, sé ti kakayè-a ka fè kréyol pati an banbanm, men yo ka dérayé vré zouk-la adan menm balan-an. Chak moun-la lé fè CD'y, monté anlè lestrad, paret latélé, wè non'y matjé asou jounal kisasayésa..., men yo pa sav ki si pa ni an travay dèyè chanté-a ek dèyè mizik-la, si pa ni an larel, si pa ni an katjilasion, sé pa pies koté yo ké alé. Sé adan an chimen-koré yo ké rété pri. Dayè, sé kon sa, lanné apré yo paret, tout moun za bliyé yo !
   Antouléka, fok nou di an bel gran mèsi, an bel woulo-bravo ba tout sé chantè ek mizisien KASSAV la pou tou sa yo fè ba lang kréyol nou an...
   
 
Vokabilè
 
Alé-pou-viré : sans discontinuer.
Banbanm : situation critique.
Bidim : énorme.
Boufi : exaspérer.
Chimen-koré : impasse.
Erisi : réussir. 
Kakayè : yéyé.
Katjilasion : réflexion.
Larel : orientation.
Lélékou : embourbement.
Lolé : mariner.
Pal : aide.
Vidjozité : vigueur.

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.