Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

KI WOTÈ KONBA KRÉYOL-LA JÒDI-JOU?

KI WOTÈ KONBA KRÉYOL-LA JÒDI-JOU?

Chak lanné, dépi 1988, tout péyi kréyolopal (créolophones) asou latè ka gloriyé (célébrer) lang ek kilti kréyol-la pannan an simenn antiè, dènié simenn mwa oktob la. 28 oktob, sé jou éti yo ka pòté lang-lan li-menm anlè. Dat-tala sé péyi Dominik ki té chwézi’y ek nou ka konstaté ki ti péyi-a-tala rivé, abo i pa ni anlo lajan, mété an bidim Festival Mizik Kréyol doubout ki ka ralé-vini etsétéra moun atravè bannzil (archipel) karayib la ek jik moun ki sòti andéwò kontel Méritjen oben Kanadien. Kivédi Dominik réyisi fè an liannaj ant kilti ek tourizm, bagay Matinik ek Gwadloup enkapab fè.

Apré 22 lanné banboch an favè a kréyol, i lè pou fè an ti poz-tet pou sa katjilé asou rézilta sa ba’y, kisiswa bon rézilta oben mové rézilta. Dabò-pou-yonn, adan sé péyi kréyolopal endépandan-an kivédi Dominik, Sent-Lisi, Séchel ek Moris, nou ka wè ki sé gouvelman-an li-menm ki pwan afè an lanmen’y. Pep-la batjé adan mouvman-an ek sé dives Festival Kréyol la ka trapé anpil siksé. Parkont, adan sé téritwè-a ki anba lopsion (domination) la Fwans toujou, kontel Matinik, Gwadloup, Guiyàn ek Réinion, sitiasion-an toutafetman diféran. Adan sé péyi-tala, sé plis a nivo lékol ek linivèsité ki goumen ba lang kréyol la rivé vansé. Sé kon sa atè Linivèsité lé Zantiy ek la Guiyàn, ni an Lisans ek an Mastè an kréyol dépi an douzenn lanné, san menm palé di CAPES kréyol la ki li ni an dizenn lanné. Adan anchay lékol Gwadloup, Guiyàn, Matinik ek Réinion, ni dé met-lékol ki fòmé pou montré sé timoun-la kréyol. Mé a nivo popilasion-an li-menm (sof pou festival «Rabouraj» ki lavil Trinité ka òganizé gras a Claude Marlin ek pou «Ma a Kréyol» Konsey Jénéral Gwadloup), pep sé kat péyi-tala pa ka djè batjé adan zafè gloriyé kréyol la.

CHIKTAYAJ

Sé vré ki kréyol-la ka pwan plis plas adan jounal, radio, télévizion, piblisité kisasayésa (etc.) dépi yonn-dé tan ek sé vré tou ki jòdi-jou pèsonn pa noz tiré méprizasion ba’y kon avan : zafè kriyé’y «patwa» oben «dialek» fini bat. Mé, adan menm balan-an, nou blijé konstaté ki kréyol-la ka migannen san-manman épi fwansé-a, i ka vini an kalté bagay tjòlòlò (édulcoré) ki pa ka sanm ayen. Sifi kouté tjek radio kréyolopal oben tjek sendikalis yo ka entèviouvé laradio oben latélé pou tann kalté model kréyol dépotjolé tala. Sé langis-la ka kriyé sa «ladékréyolizasion». Silon sa yo ka di, si zot wè nou pa pòté mannev vitman-présé pou koré pwosésis-tala, lang-lan, ké fini bat. Disparet ké pwan’y anmizi-anmizi. Mé ki manniè pòté mannev lè nou sav ki pou vréyé an lang douvan, matjè (écrivains), chantè, langis kisasayésa…pa ka sifi. Fok sé politisien-an pwan poblem-la an manniè sérié ek fok yo mété déwò yonn-dé reg ek yonn-dé zouti pou sa palantjé lang-lan. Sé sa kif et adan dives réjion fwansé koté ni lang réjional : atè la Brètay oben l’Alzas, Konsey réjional sé koté-tala kréyé  dé «Office régional du bilinguisme» ki sé dé sikti ki ni responsabilité ba lang réjional la an pal tout koté sa posib. Kontel, sé lofis-tala ka pibliyé dotjiman adan sé dé lang-la, afich, liv ba timanmay, diks ek CD, jik délè dé ti flim siléma. Si sé lang réjional fwansé a ka érisi tjenbé toujou sé gras a travay sé lofis-la. Atè lé Zantiy ek la Guiyàn, pies parti politik pa té janmen entérésé pou mété an sikti kon sa doubout!

DE MAL KRAB

Lè ou ka fè tan diskité épi moun, yo ka di’w ki kréyol-la pa an danjé, ki i pé ké mò, ki tout moun ka palé’y toujou. Ba yo, lapenn pa vo pwan pies mizi pou ba lang-lan an pal. Sa sé moun-tala pas av sé ki menm manniè dé mal krab pa ka viv adan an menm tou, menm manniè dé lang pé pa viv adan menm nich-la. Poutji? Davwè toujou ni yonn adan sé lang-tala ki pi fò ki lot-la, ki ni plis wototo (prestige) ki’y ek ki ka otjipé pres tout domèn kominikasion sérié. Sa gran lang-la (gwo mal krab-la) ka kité ba ti lang-lan, (ti mal-krab la), sé domèn lavi tou lé jou : pwan lablag, chanté, jouré kisasayésa…Si chak krab-la té ka rété adan pwop larel-li, asou pwop téritwè’y, pa té ké ni bab, m ésé pa kon sa bagay-la ka woulé pies. Okontrè, gwo lang-lan ka séyé otjipé plizanpli téritwè, i ka manjé anlè téritwè ti lang-lan jik tan i pa kité an tjou-patat ba’y. Kivédi lè zot wè ni dé lang ka viv adan an menm nich, oblijé ni an ladjè, an goumen ant yo, ek tala ki pli feb la ka kalpaté (s’effondrer) si pèsonn paf è ayen pou pòté’y soukou.

Lang fwansé a té ké disparet atè Kébek oben lang katalan an té ké fè lafimen atè la Kataloy si zot wè gouvelman sé dé péyi-a tala pa té désidé mété doubout an politik langistik red-marto. Nou sav, kontel, ki manniè atè Kébek, an magazen pé pa matjé piblisité anlè vitrin-li an anglé. Oben atè la Kataloy, gouvelman-an ka mété gwo lanmonné déwò pou pèmet sinéas fè flim adan lang katalan an. Lakay nou, atè lé Zantiy ek la Guiyàn, sé politisien-nou an poko konpwann nésésité fè sé kalté bagay-tala. Yo ka kontanté kò-yo épi simenn kréyol la ek lè simenn-lan pasé, yo ka bliyé kréyol net-é-pwop.

Sa pa posib sové an lang épi an simenn selman pou gloriyé’y. Lang-lan bizwen yo ba’y fos tou lé jou, pannan tout lanné-a ek sé anni kon sa i ké pé viré tijé kon an flech kann an mwa désanm. Sel bagay ki ka ban ou an ti tjè-tjenbé, sé ki ni an gran mouvman transbòday (traduction) ka woulé dépi yonn-dé tan:

  • Jean-Pierre Arsaye transbòdé (traduire) Maupassant.
  • Marijosé Saint-Louis transbòdé Saint-Exupéry.
  • mwen menm man transbòdé Flaubert.
  • Rodolf Etienne transbòdé Aimé Césaire.
  • Jean-Marc Rosier transbòdé Albert Camus.

Pétet sé liv-tala ké rivé fè pep-la ek sé politisien-nou an pwan konsians ki sé atjelman pou ba kréyol-la an pal. Atjelman menm! Davwè pli nou ka atann, pli lang-lan ké déchèpiyé (s’effriter)…  

Raphaël Confiant
28 Oktob 2010

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.