Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

Kiba : sé Neg ki ké ni plis pou ped adan sa

Kiba : sé Neg ki ké ni plis pou ped adan sa

   Zafè Barack OBAMA désidé lonjé lanmen ba réjim kominis kiben an paret kon an bon bagay pis sa té ka dékatjé titak koraj-la éti lé Zéta-Zini té mété anba gagann péyi Fidel CASTRO a dépi pasé 60 lanné. Men, an menm balan-an, ouvèti-tala sé an bagay ki mové davwè i ka wouvè lapot ba sé Kiben-an ki té foutélikan an lè CASTRO té pwan pouvwè-a an 1959. Sa vré anlo adan sé moun-tala za viékò, men yich-yo, désandan-yo, ni menm mantalité ki yo ek mèyè yo pli salop ankò. Poutji ? Davwè majorité moun ki pwan-kouri-chapé atè lé Zéta-Zini an 1959, sé té Blan, sé té Bétjé kiben kivédi met sé gran bitasion kannn-lan. Sé té tou pwopriyétè sé gran lotel-la éti touris méritjen té ka vini blez kò-yo, bagay ki té mofwazé Kiba adan an kalté boksonnl'Anmérik.

   Sé yo, sé Bétjé kiben an, ki té ladjé bel gran kay-yo asou "Malecon" La-Havàn la ki ka lonjé bod lanmè lavil-la ek sé Neg épi Milat ki, apré larévolision, vini otjipé sé kay-tala jik jòdi-jou. Es yo pé ké déviré atjèman pou réklamé kay paran-yo ? Lanmanniè nou wè latélé yo té ka vréyé kò-yo monté anlè, ka chanté, ka fè lafet lè yo apwann lanmò FIDEL za ka ba nou an primié lidé asou konpowtasion-yo lè zot wè yo ké déviré Kiba. Anlo adan yo, sé an bann rasis ki rayi Neg ek anni yo lidé yo ni nan tet-yo, sé viré mété Kiba ekzaktiman kon i té yé a avan 1959.

   Dé sèten gran-grek kiben neg dékrinen FIDEL pou di ki pa té ni sifizanman Neg andidan gouvelman kiben an, ki abolarévolision té fet, sé pito Blan ki té anwo léchel-la ek Neg ki té anba. Sa tibwen vré, men es FIDEL té pé mofwazé adan on di-siek an sitasion ki té ka woulé dépi...4 siek ? Moun ka bliyé ki anvan 1959, té ni plaj éti Neg pa té pou piété, té ni lotel ek restoran ki té ka rifizé risivwè-yo ek soutou, yich Neg, sé anni koupè kann, servè lotel, baléyez lari oben manawa, yo té pé fè pou sa trapé an lavi. Sé larévolision ki pèmet Neg fè étid, ay linivèsité ek vini doktè, fanmasien, dantis, enjéniè oben pwofésè.

   Rasiz-la pa disparet Kiba, sa vré, mé adan kiles péyi i disparet ? Es lè ou sé an Neg, ou ka mennen an lavi pli obidjoul lè ou sé an Méritjen oben an Kiben ? Mi ti keksion-an tout sé moun-lan ki ka vréyé labou anlè réjim sé frè CASTRO a pou pozé kò-yo... 

 

Bwet-a-mo

 

Abo : malgré.

Anni : seulement.

Blez kò'w : prendre ses aises.

Boksonn : bordel.

Davwè : parce que.

Dékatjé : détruire.

Dékrinen : critiquer.

Gagann : gorge.

Gran-grek : intellectuel.

Kivédi : c'est-à-dire.

Konpowtasion : comportement.

Koraj : blocus.

Mèyè : peut-être.

Mofwazé : transformer.

Obidjoul : convenable.

Piété : mettre le pied.

Tou : aussi.

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.

Pages