Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

LES AVENTURES DE DAMIDA A GWADAKERA

Par Maxette Olsson
LES AVENTURES DE DAMIDA A GWADAKERA



"Kidonk, nou pé di ki limajinè kréyol la, sé an limajinè ki mozayik. I ka  sanblé, i ka ranjé, dives éléman kiltirel yonn épi lot, sanki yo toutafetman  disparet."

Djab-la adan kilti kréyol la - Raphaël Confiant


Recette magique : comment faire soukougnan

ou

SOUKOUYAN-LA 

Man Majlen, té ni on grankaz séparé é lantouray épi granbayè an tòl rouyé a tou pèsé é klou. Damida makrèl kon bèk a zòfi, té ka rété on pakyèt tan anba solèy-la, koko a zyé a-y bwanché adan on tou a tòl cho-la, ka véyé say ka pasé aka madanm-la.  San anponponnen, chivé ay toujou pengné an chou, sèk, nwar é ho kon sé bayè-ay-la, man Majlen pa té ka mélé-y é pon moun. Pa menm on ti-bonjou vwazin´. I pa té ka lévé-di-gad séla ki téka grignyé ba-y kon chyen ki manjé kaka an pikan. Sèl labitid-dèwò a-y sété ay lanmès senkyèd-maten grantégliz Bèlté é fè mawché a-y. Pannyé-ay adan on men, i té ka kyenbé fi-a-y anbabwa; on timoun dèwò kon Damida-menm, mé ki a vennsenkan té ka pòté chosèt blan é pilovè é, i té ka maché dòktè vitman-présé san viré dèyè. Lè-y té a kaz a-y, man Majlen té ka saklé jaden a-y, palé épi ti pyé-bwa é chanté évè on ti vwa a jènnfi JèvousaliMari an laten. 


Ave Maria, gratia plena,

Dominus Tecum

benedicta tu un mulieribus,

et benedictus fructus ventris tui, Jesus Christus.

Sancta Maria, mater Dei,

ora pro nobis peccatoribus

nunc et in ora mortis nostrae.

Amen

 

Toulé vandrèdi, on bon lòdè lansan-légliz ki té ka chapé dè kaz-ay fè ki yo té ka kriyé-y Soukout, Soukouyan oubyen Vyé-volan-dangpantang. Élè lé Gwadakéryen té ba-w on non sété non batenm a-w. Yo té ka di ki volan oubyen soukouyan sété fanm (yo ankò) ki lè soley tonbé, té ka mofwazé, kivédi té ka tiré po a kò a yo é sèvi dè tété a yo kon zèl pou volé lannuit kon gwo-klendendeng. Yo dwèt té ni bidim-pouvwa a envanté boing-la. Lavérité sé ki dépi fanm patéka pòté nonm é tòch, sé nonm-la té ka kriyé yo bèt-a-dyab. Kanta si yo té nwè kon vonvon, yo té ka voyé yo tiré po-la. Wè ! Sékonsa ki silon vyé kouridi ki pa té bouch-anba-bra (secret), soukouyan té ka swadizan volé asèlfen dè ay soussé san a moun ki té anmègdé yo an bankyé a dyab. Yo té ka soussé chaj a san a yo, mé té ka channda avan douvan jou davwa yo té ka pèd pouvwa-la si soley té wouvè zyé toupannan yo an chimen.  

Pa dòmi ! Lévé !

Tini moun ki té sèkten yo ja vwè soukouyan an mitan zyé. Damida té kalkilé ki pou yo té pé vwè yo, fò yo-menm té soukouyan osi. Antouléka, sèl jan pou té dékalé sé fanm a zèl-tété-la, sété touvé po a yo é salé-y épi gwosèl. Sèl pwotèksyon kont yo sété pòté on kwa fèt anbwa zakasya (Acacia) ki onjan dè bwabandé, pas i patéka pouri, dépi sé onbwa-gadkò yo touvé asi kò a Hiram, on mèt-franmason. Apablag ! Moun Gwadakéra pa té bizwen flim kon  “Les maîtresses de Dracula” oubyen “Le baiser du vampire” pou té fè siléma. Awa !  On pawòl-fwansé téka di ki paté tini kilti Gwadakéra, swadisan fo moun té ay an Fwans pou kilti. Manti ! Gwadakéyen té pli grangrèk a flim é téyat. Zòpédisa ! Antan lasa, antoutjan, antout´lankogni lari sété siléma, téyat, flim, mizik... Gwadakéyen té ka méné, jwé, dansé, koupé, haché... tout´kalté ! Matnik sété “Le dorlis à la manœuvre” . Kanta sé Gwadloupéyen-la, sété “L´homme au bâton” mé yo té plis mèt flim a kòbòy. Fò té vwè yo dégyéné kon Loukilouk. Yenki kouté Django é Zoro a André Rédo. Apa kouyounniz , sé orijinal pèp-la mandé.

Dapwé chakal ki ka japé an nwèsé kivédi sé malpalan-la, man Majlen sété on manman-soukouyan, poudavwa osi i té ni on pyé fwomajé an jaden a-y. Pou on rézon san rézon, fwomajé (Ceiba-pentandra) kisa féyaj-ay bon pou bengné é kalmé timoun i ka fè dan, té konsidéré kon pyé-bwa a sòsyé. Sé osi anba fwomajé (arbre à palabres) lé gangan afwiken, sé nèg mawon-la, té ka fè bokantaj-pawòl, séla yo té ka dékatiyé (analyser) é siktiré (structurer) konsivrasyon (conception) a yo pou sòti anba ladjoukann (l´èsclavage). On chimen-sòti (issue) ki pa té ofilaplon (orthodoxe) pou sé chayèd´nèg-la.  

Bon ! Ki fwomajé afwiken, ki zakasya, kisasayé, ponmoun péké sav si tousa té vwé ou apavwé. Lèstomak-a man Majlen té kon fwijidè ki ka konsèvé fwé. Plen sanfwa, i pa janmé pèd tan-ay démanti non-la yo bay-la. I patéka égzadé-y a mété ponmoun anlè pon lankongni a konsyans-ay. Pou li sa té ékilatéral, ayen patéka dékalbiché-y, kabwit ay pa té ka manjé tòl é i pa té ka konté anlè zyé a pon-moun pou-y té dòmi. Barikadé anbitasyon-ay, i té ka lésé tout vwasinaj ochan kon malpwòp asi péché parès a yo. I té ka anni fè sa-y i ni a fè : okipé di fi-ay, fè nondipè lè gwolalin parèt, brilé zèb-ay é lansan-légliz, bwè tizann lalwès, ay lanmès senkyèt maten é plen so a-y èvè dlo lapli chak vandrèdi sen. Toulé mèkrèdi-lalin i téka mété adan on so an fèblan, twa lit dlo-fontènn, twa gout´ dlo lapli, twa piti kuiyè dlo béni, on tass lèt-a-vach, on boukyé flè bonélévèk  (Barringtonia speciosa), dé-twa fèy-zèb a pip zombi (Hippobroma longiflora), on ti-kuiyè farin manniòk é i té ka lésé sa tranpé twajou. Twajou apwé, vandrèdi lalin apwézan, a twazèd lapwémidi,  i téka kiré douvan lapòt a-y épi dlo-la atoupannan i ka chanté-gloriyé JèvousaluMari an laten ajékontinyé.

Damida té sèkten-janmé-bonDyé ki vwazin´la pa té on vyé volan kon yo téka di. Dayè pou yònn pas i té ka makrélé-y toultan an tou-pèsé a tòl-la é... i té ka li Ali-Baba é Aladin, moun a kont-la  Mille et une nuits  ( Elf leïla wa leïla ). Mi sé la- i téka pwan fwé a soukouyan. Sé arab-la pa té bizwen pon tété pou té volé anlè tapi a yo.  I té ka li sa vantratè aka man Digazon, on vwazin a gagous ki té ka vwajajé anFwans é té ka sanblé liv pou-y té li lè-y ké larètrèt. Damida té enmé lòdè a papyé a liv. Apwédavwa i santi an mitan a Roman de la Rose dè makyè Jean Meung ékri lanné kannèl 1277, i li on chiktay-tèks komkwa ki  “ ... les “lamiae”ou “mascae” qui volent dans les airs, sous le couvert de la nuit, constituent le tiers de la population française.” Èstébékwè i rété. Dé koko a zyé a-y manké sòtí an tou a yo. Akwèdi  blan ka fè soukouyan !  Ayayay! BonDyé ! Lèwgadé, avwalatipa i ka tann on pa ka vini. Klak ! Klak ! Klak ! I kyenn an tèt ay  “ Pierre Broussard l'inquisiteur ”, èvè i channda kon rat. 

Inquisiteur ? Kasavlédi ? I a-y koté madanm zendyen-la ki té ka okipé dè on chanm-a-liv koté légliz. I rantré é gadé adan on diksyonnè é kayka li ? Inquisiteur sé on mako-loko patanté. I rété tèbè. I pa té sav ki blan té péyé pou fè mako, on biten tout´moun té ka fè pou ayen Gwadakéra. Té tini tout grad : mako-lèlè, mako-a-zèl, doublèvé-tèt-an-ba, rapòtè, fouyaya, krèkrèl, fouyota, èmsèz, konsa, kontrèlè, okipè, mèlwè, antra, fouyapòt, foufou-gongon, sirè, mélwa, konparézon ... Mé komdifèt, dé jou apwé i woutouné an bout-chanm a liv a man Digazon fè lèlè a-y. An siskatdé i li tout on liv-fwansé ki té ka palé dè fanm ki ka soussé san a moun yo ka kriyé goule é dè Zendyen Lanmazoni ki lè yo manjé chanpiyon, ka mofwazé an gwozoizo lannuit kon jou. Machwa a timoun-la manké tonbé lè-y sézi ki apwé sé Arab-la, Zendyen rouj é blan ka fè sòsyé plifò ki sé Gwadakéyen-la , kivédi ki yo pli jalou ankò. Tout moun té sav ki jalouzi sé fanmi a sòsyé. Mi zafè ! É an plis, té jis tini blan ka gadé zafè. Manman ! Mi déba anbabakaka. Damida fè kwa-si-bouch.

Kanmenmsi i té sav Man Majlen paté pon soukouyan pa onòt fwé zò ké tann plita, Damida té asirépapétèt ki moun ki ka soussé san ka ègzisté. An lidé-ay sété dé nonm é fanmm ki té tout koulè, tout ras, dè piti dlo é grandlo. Sé soussè-dè-san-lasa pa té bizwen pon tété pou yo ay pon koté. Yo té toupatou. Sé démoun ki téka soussé tout fós a lézòt. Ou té pé ba yo tousa-w ni é plis ankò, sé soussé yo ka soussé. Yo tépé richa, louwa é tini tout biten asilatè, mé kyè a yo patéka jan kontan kanmenm. Sété dé sansi. Fo pa konfonn koko é zabwiko. Kouté byen. Pa sé sansi-la ki sé fwotèz-la téka mété anlè po pou soussé san a vyé kòlè, jistèman parapòt a sé soussè-la. Awa ! Apa sé sansi lasa. Sé sansi-asasou-la té tini on tèt, dé pyé é dé men.Yo toujou té ka plenn yo é yo patéka akaba ni épi sèl ni épi lay ni kwa zakasya; pa menm bal a fizi an awjan ki ka kyoué Drakila patéka èksterminé yo. Adantousa sépaté fòt a yo. Yo téka fè sa yo pé, dépi mouvman a yo té silon koman yo té lévé é... pa konnèt mové. Ou té ka woumaké yo, davwa lè yo té parèt pap ! lèspwi-aw patéka anplas. Ou téka ontijan avanni, angwé, ankakòk. Mèyè pwotèksyon sété pa fè mové san, séla yo ka bwè-y. Mové san sété ròm a yo. Yo téka tété-y. É si san-aw té cho yo téka bwè-y kon tizann. Alòspoudonk, sété édansifyé (identifié) yo, pwan bon souf, rété alawoulib adoumanman, gadé lèspwi-aw an plas-ay, pa janmé souzèstimé yo, kouté yo byen é omodèhèp, fè on tap-zip-san-dérapé é fè zéklè. Séla-w ka fè soukouyan menm.

Dè man Majlen, Damida pito té ka kwè ki tout´gloriyé-larèl a-y sété pou té pwotéjé-y dè sé soussè-asasou-la é i té sèkten ki i té ni on pouvwa a soukouyan-fé : sé bon-ti-madanm-la i té ka fè mirak adan liv a on misyé Charles Perrault . Ayiti tini Èzili, mé Gwadakéra té tini dyablès épi on pyé a bourik; menm bourik sé nonm-la téka manjé pou yo té ni liannaj-koké, mé paté tini Fanm-bonDyé. Dépi-y té toupiti, Damida toujou té ka chèché on sòsyé a fè pou-y arété pwan koudfwèt. Bopè a-y té achté on fwèt é lè-y montré-y li i di-y : “ Non a fwèt-lasa sé Damida. ” É chak fwa bopè-la té sonjé, i té ka fwété ti moun-la kon djoukannyè té ka bouré èsklav. Damida pa té hay bopè-la davwa pou on malvéra bat on timoun, fo-y brenzeng anplen foudokri (folie) kifè apa té fòt a-y, mé Damida té hay fwèt-la toubòlman. Pa menm mas-a-fwèt i pa té ka sipòté. 

I té ka kalkilé koman pou-y té sèvi èvè pouvwa a man Majlen pou-y pa pwan koudfwèt ankò. I kalkilé. I kalkilé. I kalkilé. I woukalkilé lè on jou béni, on limyè limé an zyé-ay kon zyé a siklòn é on bonlidé yenki pengné-y. Kon Archimède on grangrèk Sirakiz (Syracuse), i kriyé “ Euweu-ka ” é  lévé pap ! I ay chèché fwèt-la la-y té kaché-la é i voyé-y padèyé bayè-la, koté man Majlen é i fè gaz. Fwèt-la tonbé an jaden-la é pa jan wouvini. Lè bopè chèché fwèt-la é pa touvé fwèt, i té ni toupé dè mandé : “ Ola fwèt an mwen ? ” Damida pa bat dèyè. I gadé-y an mitan zyé é manti. 

- An pa sav. An pa mangné fwèt a-w. Chèché-y la ou mété-y !

An finaldikont, bopè-la kontinyé ka fouyé toupatou jiskatan i obliyé say té ka chèché. Dépi joulasa mésyézédanm, Damida konmansé ka kwè ki soukouyan sé fanm-kakwè ki ka chanté JèvousaliMari an laten, karkomdifèt janmé bopè-ay pa mangné épi on fwèt ankò. I téka montré-y pwen a-y byen fenmé é téka mété-y anba né a Damida : “ Ou ka santi'y ! Si´w pa rété trankil sé sa ou ké ni an figi a-w.” Koudsenti, koudpwen, palaviré, tòbòk té ka fè tilili, mé koudfwèt pa té adansa ankò. 

Jòdijou Damida paka viv épi moun a kou. Kou pa pann an magazen. Alèkilé, i ka brilé lansan toulé vandrèdi akaz-ay, i ka sonné kloch, i ka pwan ben é gwosèl, i ka kiré kaz-ay épi dlo ka santi bon, défwa i ka chanté, ri é palé tousèl é... i ka fè soukouyan, kivédi i ka sizé trankil an limyè-la é i toujou ka di an kyè-ay. “ Mèsi man Majlen !   “ 

Wè! Soukouyan ka ègzisté toupatou. Yenkisarépétésa ! Mi limyè-la mi ! Ha, ha, ha, ha! Ha, ha, ha, ha! ...

Maxette Beaugendre-Olsson 

On ti-mòso a “BonDyé sé on Mètfédàm kréyòl” ou “Les aventures de Damida en 1950-60 à Guadakéra, une île qui n´existe pas”



 Sanblaj-litérati 

Hiram Architecte du temple de Salomon - Guidu Antonietti di Cinarca

Djab-la adan kilti kréyol la - Raphaël Confiant   

Mémwè an fonséyé - Raphaël Confiant

2000 Néologismes créoles - Serge Colot & Raphaël Confiant)

Dictionnaire créole-français (Guadeloupe) de Ralph Ludwig, Hector Poullet, Sylviane Telchid, Danièle Montbrand 


 


Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.