Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

Rad Kabann an ti kozé

Serge KECLARD
Rad Kabann an ti kozé

  Man alé wè, l'Atriom, adan sal André Arsenec-la, espozision-lapenti Alain Aumis, yo kriyé «Rad Kabann». Primié bagay ki soukwé-mwen, sé sé mèsè-bidim tablo-a andéwò é andidan sal-espozision-an. Épi, dézièm-lan, sé sé koulè-a : wouj ek nwè, é an-final-di-kont, sé labelté travay nonm-lan, ki fè tèt-mwen ek tjè-mwen vwayajé toupatou san kité isi-a.

  Avan rantré andidan sal-la, ou ka bité, adwèt, anlè an tablo wouj, migannen épi nwè. Sé té akondi an bonvini oben an pengad : «Rouge», 2019, mixed media, 200×200 cm. Pres an mitan'y, an karé chiktay-rad tout-koulè (wouj, blan, jòn, jòn-abriko, doré, nwè...), tout kanman (koton, dantel, len), anba'y, agoch, an ti-zizinng-twèl, wouj-blan-woz, ka sanm i chapé oben i ka éséyé bòdé. Es sé an mannié pou pent-lan di nou, mémwè-nou sé, silon, koud, dékoud é viré koud vié-rad-lavi-nou ?

  Lè ou rantré, ou ni anfas-ou, an gran-tablo nwè. Fok bien gadé'y, pou wè wouj, violet, blan ka fè tilili anba sé grafiyen-an :«Caresse du volcan», 2018, mixed media, 146×180 cm. Si ou kouté kò-w, (men, pa kouté-lidé'y !) ou ka'y lé menyen bel-drapé-nwè-a ka zouzounkléré anlè tout lonjè tablo-a é owa'y, akondi boutjé flè, renyon wouj, blan, dantel doré. Es sé fanm é nonm ka bokanté anlè an kabann-lanmou ? Sé koumansé ou koumansé ponmlen douvan sa ka poté rad-kabann anlè, ka gloriyé'y : bel tablo, blan, jòn, mawon, wouj, blè,  sa yo ka kriyé nan fransé, «installation», ti-zagré, é kisasayésa.

  Alain Aumis - anba larel Patricia Donatien, an gran pent matinitjèz, ki réglé bel mizik lespri'y la, kon sa ka ékri-a  - ka fè nou désann an fondok sa nou yé poutoulbon :

-  Yich an péyi ki lévé anlè rad-kabann, « vié-lenj ou pa lé, pas i tro piti, tro étwèt, plen tou, i pa lanmod ankò, ou ka rouvè-yo yonn-anlè-lot anlè tout kabann-lan, ant sé planch-la épi matla-a, akondi vié-lapo ka pliché, menm si sé vié bagay-antan-lontan, ou pa fouti ladjé-yo[1]

- Yich an péyi ki ni mémwè, - délè telman lou, i ka pété tèt dé ou twa - pas tan fè tan, tan kité tan, men, ki pa lé rété chimérik. Okontrè, sé adan sa ki pasé, i ka trapé lafos pòté labelté, gadé dimen, an mitan zié.

  Sel ti-soté ou pé ni, sé adan plodari-a pou prézanté espozision-an. Kréyol-la disparèt pran'y toubonnman. Sa vré, i ka ba espozision-an, an joy-bel-non, «Rad Kabann», i ka ba'y an larel-zéwo-fot, yonn-dé tit matjé anba sé tablo-a, men, i ka tiré pié'y, lamenm, adan sé teks Patricia Donatien-an, ki sé dé bel pasaj, fok li-yo ! Si i té ni dé teks, yonn nan kréyol, lot-la nan fransé, sa té ké ba espozision Aumis-la yan modèl kanman !

Nanpech, épi, «Rad Kabann», Alain Aumis ka obidjoul péyi-a, menm !                                                                                               

 

 

                                                                           Serghe Kéclard, jiyé 2019




[1] Transbòdaj nan kréyol teks fransé Patricia Donatien-a (transposition en créole du texte français de Patricia Donatien)

 

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.